Faustus 1 - 9 (1982)

Szemelvények, illusztrációk, variációk Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényéből. 

gyártó cég::

Magyar Televízió

rendező:

Jancsó Miklós  

író:

Gyurkó László  

forrásmű:

Faustus doktor boldogságos pokoljárása 

dramaturg:

Mezey Emőke 

vezető-operatőr:

Márk Iván 

operatőr:

Scheibner Károly, Halla József 

vágó:

Csákány Zsuzsa 

hang:

Horváth András, Herbert István 

fővilágosító:

Romwalter Béla 

díszlettervező:

Wegenast Róbert 

építész:

Czédl Imre, Varga Antal

berendező:

Makai László, Németh Éva

jelmeztervező:

Vincze Zsuzsa

maszk:

Német János 

zenei szerkesztő:

Simon Zoltán, Herczeg László 

szinkronrendező:

Csákány Márta 

felvételvezető:

Koltai Péter 

rögzítésvezető:

Gáti László 

műszaki vezető:

Abrusán János, Plózer József, Róna György 

munkatársak:

Ajtai Katalin, Aipli Éva, Bernhardt Endre, Búzás Mária, Csabafi Attila, ifj. Elek Ottó, Erdélyi Erzsébet, Fehér Sándor, Kerekes János, Kovács Emilné, Labanc István, Olasz László, Pásztorfi Péter, Strajtmann Andrea, Takács Iván, Tiszeker László

a rendező munkatársa:

Márton István 

gyártásvezető:

Horváth Lóránt 

szereplők:

Narrátor: Sinkó László
Balázsovits Lajos, Kozák András, Bánsági Ildikó, Bács Ferenc, Bálint András, Tímár Éva, Gera Zoltán, Tordy Géza, Halász Judit, Pap Vera, Szirtes Ági, Halmágyi Sándor, Hunyadkürti István, Incze József, Madaras József, Mezey Lajos, Pathó István, Szerencsi Éva, Szigeti András, Szőke Pál, Görbe Nóra, Ipolyi Katalin, Léka Géza, Meszléry Judit, Papp János, Sárosi Gábor, Somogyvári Pál, Usztics Mátyás, Borbáth Ottília, Hetényi Pál, Karsai István, Lukáts Andor, Sós László, Szőnyi Kinga, Zillich Beatrix, Emőd György, Kern András,  

bemutató:

1984. január 27. - március 30.

cikkek:

FSZM, 1982. január 16.
FSZM, 1984. április 7.

 

játékidő:

I.: 43, II.: 52, III.: 55, IV.: 47, V.: 48, VI.: 52, VII.: 51, VIII.: 45, IX.: 43 perc

 

1. rész

Ifj. Szabados György 1927-ben született Budapesten római katolikus család gyermekeként. Édesapja főpénztáros volt a Magyar Általános Gépgyárban, édesanyja, Selmeczy Katinka nemesi családból származott és énekórákat adott. Ifj. Szabados Györgynek két testvére volt, Anna nővére, becenevén Duci és Zsófi húga, becenevén Csöpi. A középosztálybeli család egy Damjanich utcai négyszobás lakásban élt, és nyaranta a balatonszéplaki nyaralóban pihent. Ifj. Szabados György gyermek- és ifjúkora felhőtlen, szinte eseménytelen volt, eltekintve egy balatoni vihartól, amikor lélekjelenlétével megmentette Béla nevű társa életét. Kovátch Géza hadnagy, Duci udvarlója kérésére ifj. Szabados György elrejt egy csomagot a balatoni házban, és ezáltal belekeveredik egy katonatiszti összeesküvésbe. Ennek következtében a nyilasok letartóztatják.

2. rész

1945 után ifj. Szabados György élete gyökeres fordulatot vett. Belép a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségbe (MADISZ), majd a Kommunista Pártba. Megismerkedik Petrik Sándorral és Káldor Bélával. Petrik Sándor feleségül veszi Kátyát. Petrik Sándor segítségével ifj. Szabados György újságíró lesz, és baloldali érzelmei miatt kissé eltávolodik középosztálybeli családjától. Feleségül veszi szerelmét, Csapó Sárit, aki egy asztalosmester lánya. Katinka asszony nem örül ennek a házasságnak. Duci férjét, Kovátch Gézát letartóztatják.

3. rész

Az 1948-as év és az államosítás nagy változásokat okoz a Szabados család életében. Id. Szabados Györgyöt, a Magyar Állami Gépgyár főkönyvelőjét leváltják. Az iskolák államosítása után Kátya iskolaigazgató lesz. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatják Rajk Lászlót, a Magyar Dolgozók Pártjának egyik ismert vezetőjét. Letartóztatják és börtönbe csukják Petrik Sándort és kis idő elteltével ifj. Szabados Györgyöt is immár másodjára. Ifj. Szabados György a vallatás hatására beismeri a demokratikus állam elleni kémkedés vádját. A börtönben, ahol egy zárkában raboskodtak a kommunisták, a nyilaskeresztesek, a papok és a szociáldemokraták ifj. Szabados György sokat gondolt Sárira és a családjára.

4. rész

Ifj. Szabados Györgyöt és rabtársát, Horgas Antalt 1954. márciusában bocsájtották szabadon a börtönből. Sári, a felesége ijedten nézte, hogy gyermekük idegenként vizsgálja az apját. Csöpi, aki időközben egy neves sebészorvos felesége lett, naponta meglátogatja szeretett bátyját. Ifj. Szabados György felkeresi Kátyát, a börtönben raboskodó Petrik Sándor feleségét. Egykori iskolatársa Káldor Béla - aki akkoriban a pártközpontban dolgozik - hívatja, anyagi kárpótlást kap a börtönévek miatt és kinevezik igazgatóhelyettessé egy nyomdába. Időközben Petrik Sándort is szabadon engedik.

5. rész

1956. október 23-án ifj. Szabados Györgyöt hívatják a Budapesti Pártbizottságra, s ott Petrik utasítására átadnak neki egy TT gyártmányú pisztolyt. Sógora sokévi börtön után kiszabadul, s az egyik felkelő csoport parancsnoka lesz. Petrik a budapesti Pártház védelmében megsebesül, s átmenetileg Szabadosék lakásában talál menedéket. Csöpi kiábrándul a politikából és elhagyja az országot. A nyomdában fegyveres felkelők röpcédula kinyomtatására kérik Szabadost, de az megtagadja. 1956 november 4-e után a nyomda párttitkára feljelenti Szabadost, akit - ezúttal harmadszor - letartóztatnak. Sógorát halálra ítélik és kivégzik.

6. rész

Az ország helyzetének konszolidálódásával együtt Szabados György életébe is nyugalmas évek következnek. Felépül az új nyomda, amiért kormánykitüntetést kap. Megismerkedik Kincses Évával, s azok az évek, amelyeket vele tölt, a boldogságot jelentik számára. Házassága válásba torkollik, s elmúlik Kincses Éva szerelme is. Felnőtt lányával az 1968-as csehszlovákiai események miatt kerül szembe. Amikor úgy érzi, nem bírja tovább, kéri Petriket, hogy vidékre mehessen dolgozni. Így lesz egy kisvárosban tanácselnök.

7. rész

Ifj. Szabados György házassága Sárival felbomlott és szeretője, Kincses Éva elhagyta, ezért szeretne új életet kezdeni. Barátja, Petrik Sándor elintézi, hogy saját kérésére vidékre mehessen dolgozni. Így lesz a negyvenkétezer lakosú Duna menti város, Gyűrű tanácselnöke. Bónis Pál az elődje megismerteti a gondjaira bízott várossal. Ámos Imre tanácselnök-helyettes és felesége vendégségbe hívják. Titkárnőjével, Gombár Olgával megállapodik, hogy mindenről informálja, ami a városban történik. Barátságot köt Ősz István párttitkárral, és megismerkedik a város iparának vezetőivel. Végül ifj. Szabados György úgy dönt, hogy a város fejlődésének érdekében a szeszgyár rekonstrukciója elkerülhetetlen.

8. rész

Ifj. Szabados Györgyöt meglátogatják szülei Gyűrűn, ahol édesapja kérésére megtekintik a templomot, és édesanyja kívánságára a szovjet emlékművet. Ifj. Szabados György ekkor még nem tudja, hogy utoljára látja édesapját, aki a találkozás után pár napra meghal. Ősz István párttitkárral az élet és halál értelméről moralizálnak. Horgas Antal ezredes lelövi egyik bajtársát és ezért letartóztatják. Szabados György a börtönben meglátogatja egykori cellatársát, aki elmondja, hogy egy államellenes szervezkedést akart tettével megakadályozni. Megismerkedik Bordás Zsuzsával, aki a szeretője lesz. Szabados Ági is felkeresi apját és bejelenti, hogy terhes. Gyűrű várost árvíz fenyegeti, és csak három falu kitelepítésével és elárasztásával lehet megmenteni.

9. rész

Petrik Sándor 1973. május 11-én hal meg, a halálhírét a rádió is bemondja. Szabados György a fővárosba utazik, a temetésen a család és a barátok nevében ő búcsúztatja Petriket. Katinka asszony születésnapjára Széplakon ismét összegyűlik a család. 17 év után először látogat haza Csöpi. Szabados néhány napra hajójára megy pihenni. A viharos Balatonon egy fölborult vitorlás segítségére siet, de egy rossz mozdulat következtében meghal. A halál oka: koponyaalapi törés. Gyűrű város tanácselnökét méltó módon temetik el, miközben a zenekar az Internacionálét játssza.